2011. október 2., vasárnap

Így készül a mester...

A lehető legnagyobb örömmel tudatom mindenkivel, aki erre jár, hogy édesapám segítségével szeptemberben megvalósulhat az egyik legnagyobb álomom:

Elkezdtem a cukrász szakma kitanulását, távoktatási rendszer keretein belül.

Minden harmadik szombaton visszatérek az iskola padba.

Továbbá folyamatos kutatásban vagyok, hogy megfelelő gyakorlati oktató helyet találjak, ahol 300 (vagy több órán keresztül) boldogíthatjuk egymást a munkáltatómmal.

Persze szigorúan csak a hétvégékre korlátozva!!

Emellett hétközben továbbra is elláttom, társadalmi elvárásoknak eleget téve a munkámat.
Tehát hamarosan nem lesz számomra olyan, hogy nem munkanap.

De már nagyon várom a gyakorlatokat...

Ezen túl, reményeim szerint nem nagyon lesz olyan elkészült csodám, amit nem szeretnék mutogtani...

Előre is mindenért köszönet a legkedvesebb cukrász tanárnak!!!

Itthon töltött hónapok alatt...

Még a három hónap itthon töltött idő alatt készültek.

A teljesség igénye nélkül: Mákos-ribizlis, Brownie, muffinok

És az elkészült sütikék kommentár nélkül...

Mákos-ribizlis

Brownie  

             
És a kihagyhatatlan muffin-ok (eper lekváros, és diós fahéjas)



 

Egy újabb szülinapos :)

Ez még áprilisban készült.
Itt valóban igaz az, hogy jobb lett volna, ha a fejemben marad.

Vaníliás-karamelles torta ostyával.

Az alapja egy sima piskóta lap, persze házi készítésű. Erre jött a vanília puding, saját készítésű karamell szósz, ostya réteg, vanília puding, karamell szósz, és még egy réteg piskóta.
Az oldalát is kis ostya lapok takarták.

Ízre ferge - teges volt :), de nem nagyon mutogatnám.
Itt azért megteszem, de nem szívesen.

Akkor a szépség:


A karamell szósz, amire tényleg büszke vagyok:


És közben:

Manócskám tortája

Hát igen. Mint mindenki, Ő is egy évvel idősebb lett...
Bár cseppet sem látszik az idő múlása.

E csodás alkalomból ismét a jól megszokott "recepthez" nyúltam. Persze nem szó szerint. Igyekszem minden évebn, minden alkalommal valami mást alkotni. Általában sikerrel.

Ez most sajnos nem úgy sikerült, ahogy én azt a sütés előtt elképzeltem.

De panaszra nem lehet okom. Elfogyott, méghozzá rekord sebességgel :)

Íme a nagy mű:


Mondhatnám, hogy azért nem készült róla több kép, mert elfogyott, de ennél azért egyszerűbb a magyarázat. Nem voltam rá annyira büszke, hogy minden létező szögből megörökítsem...

Utólag azért bánom, desok mindent már nem tehetek.

És akkor egy kicsit a tortáról.
Az alap elképzelés az volt, hogy 3 szintes lesz, 3 ízű krémmel.
A három féle piskótát (vaníliás, kakaós, diós) 3 gyűrűbe vágtam, és felváltva pakolgattam.
Tehát mondjuk az egyik rétegnek diós volt a közepe, a következő gyűrű kakaós, a külső pedig a vaníliás.
Gondoltam, majd amikor felvágjuk, csinin fog kinézni.

Ugyanezt próbálta hangsúlyozni a 3 ízű krém is (vanília, csokoládé, karamell).
A tetejét fehércsoki máz borította, az oldalát pedig ét és tej csoki felváltva.

Díszítésként dió darabokat használtam.

Az elképzelés jó volt, csak sajnos a fejemben másként nézett ki... De sebaj, mert az ünnepeltnek nagyon ízlett, és hát mi más lett volna a lényeg... :D

2011. május 4., szerda

Ballag már a tesókám...

Na igen, ez is eljött... 
Mondhatnám, hogy olyan gyorsan felnőtt, de még nekem sem volt olyan régen :)


De most róla van szó.
Mivel fiú, nem akartam óriási színes csokorral meglepni. 
Plusz mostanában akárhányszor voltam vásárolni, mindig felhívott, hogy vegyek gyümölcsöt.


Ebből kiindulva először egy olyan csokorra gondoltam, amit virágosnál köttetek gyümölcsökből.
De akit kérdeztem, az nem vállalta, ezért jól bevásároltam pár finomságot, amik bírják a strapát.


Az utolsó összetevő egy kosárka volt, amit a ballagás napján sikerült beszereznem. 
Egy rajztanárt megszégyenítő technikával elrendeztem a kosárban a szépséges óriási ananászt, a gyönyörű piros és zöld almákat, és a hatalmas banánokat.
Vettem egy ív celofánt, és egy szalagot, mert az a ballagási kompozíciókról soha nem maradhat le.


Gondoltam elviszem délután, hogy a ballagási menetben is mindenki megcsodálhassa, de 3 és 4 kiló között mozgott, ezért letettem róla.


És akkor a nagy mű:




És a szalag :) a Füles nem véletlen :D


Anyák napja

Az elmúlt két hétben egy kicsit feltorlódtak az ünnepek :)
Névnap, szülinap, Húsvét, ballagás, anyák napja.


A ballagásra is készültem meglepivel, de ez most az anyák napjáról szól.
Már egy ideje szeretek olyan ajándékot adni, ami maradandó.


Persze imádom az élő virágot, és a szálasat is. De akkor is jó, ha valaki még több hét elmúlásával is meg tudja mutatni, hogy mit kapott.


Ezért anyukám nem élő virágot kapott, hanem merített papírból készítettem neki egy "pipacsot".
Nem annak indult, de a végén ahhoz hasonlít a legjobban :)



Torta ajándékba

Drága párom drága anyujának volt születésnapja a múlt héten.
Ezért hétvégén ajándékba készítettem egy tortát...


Az ízesítése párom ötlete volt, a kombináció nagyon finom együtt, de sajnos a torta nem úgy nézett ki, ahogy én azt elképzeltem.
De a végén kaptam belőle kóstolót, és nagyon jól sikerült.
És még egész jól szeletelhető is lett.


És akkor most lehull a lepel!!
A torta vaníliás-tejkaramellás ízesítéssel készült.


Igazából nem túl bonyolult, én a karamell szósztól tartottam egy kicsit.
Az alapja egy sima 6 tojásos piskóta.


A krémet nem írom le, mert nem egy kimondott torta krém. Borzasztó híg lett. Nagyon finom volt, 
de állagra teljesen mást képzeltem el.


Tudni kell még azt is, hogy a piskótát keresztben félbe vágtam, így az lett alul és felül, középen viszont ostyalap volt.
Az alsó piskótalapot meglocsoltam karamellszósszal, aztán vaníliakrém, ostya réteg, karamellszósz, vaníliakrém, és mielőtt rátettem a tetejét, azt is meglocsoltam a karamellszósszal.


Közben:


















A tetején a krém és a karamell keveréke volt, a szélét pedig kiraktam kis ostya darabokkal.


Ami igazán használható, és ajánlom mindenkinek, az a karamell szósz.
25 dkg cukrot megolvasztunk kis láng fölött, óvatos kevergetés mellett. Óvatosan felkockázva beledobunk 5 dkg vajat, és amikor az elolvadt, hozzá öntök 1,5 dl tejszínt. Lassan kevergetem az egészet, és összefőzöm 3-4 perc alatt.


A szósz:


















A krém igazából Bourbon vaníliás pudingból készült, és abban is volt majdnem 3 dl tejszín.


És akkor készen:








2011. május 3., kedd

Édi zsömléim

Húsvét előtt neki álltam zsömlét sütni. A Nők lapja konyhában olvastam a receptet.
A recept szerint csak 10 darab lett volna belőle, de az enyéim kissebbek lettek.
Kis olaszos finom zsömlék lettek. És olyan illat volt a lakásban, mint ha egy pékség mellett laknánk :D


És akkor a recept:
- 45 dkg liszt
- 2 kávéskanál só
- 5 dkg vaj
- 2,5 dl tej
- 2,5 dkg friss élesztő
- 1 kávéskanál cukor
- 1 tojásfehérje
- szezám- és/vagy lenmag a szóráshoz


Az élesztőt keverjük krémesre fél dl tejben a ukorral együtt. A lisztet keverjük el a sóval, morzsoljuk el a vajjal, morzsoljuk el a vajjal, öntsük hozzá a maradék tejet és az élesztős-cukros keveréket.
Gyúrjuk a tésztát, míg ruganyos és egynemű nem lesz.
Szobahőmérsékleten kelesszük 2 órán keresztül.
Formázzunk belőle tíz zsemlét, sütőlapon kelesszük őkettovább 40 percig, majd kenjük meg a tetejüket a tojásfehérjével. Szórjunk rájuk lenmagot és szezámmagot, majd 210 fokra előmelegített sütőben süssük őket 20 percig.




Húsvét III

A másik két meglepiről nem készült külön kép.
Ezért elmondom milyenek lettek.


Készült 8 db hungarocell tojás, szalvétatechnikával.
Ők az utolsó pillanatban készültek el, a kikapcsolt sütőben száríottam őket. :)


A negyedik ajit is a kreativ oldalon találtam. De sajnos nem lett olyan, mint ott.
Viszont az elképzelés nagyon jó, megpróbálom majd tovább fejleszteni.


Ezek elméletileg tojások lettek volna, fonalból.
Az enyémek mindenre hasonlítottak, csak sajnos tojásra ritkán.
De sikerük volt, az ötletet mindenki díjazta, és perzse senki nem mondta, hogy bármi baj lenne vele.


Őket úgy csináltam, hogy felfújtam kicsire 8 db lufit.
A fonalakat (én lenfonalat használtam) keményítőbe áztattam, kinyomkodtam egy kicsit, és össze-vissza feltekertem a lufira. Cél volt, hogy a kép egységes legyen. Volt olyan is, ahol két különböző színű fonalat használtam. A lufikat a csomójuknál fogva fellógattam, amíg meg nem száradtak.
És a végén kiböktem a lufikat, és kihalásztam a fonal tojásból.


Ezen a képen jól látszik, hogy milyen lett:

Húsvét II.

Tehát a második kör.
A következő egy kicsit nagyobb szabású lett, mint gondoltam. De leginkább a munka szempontjából.
Ezek filcből készültek, mindegyikből fél métert vettem, így minden színből két nyuszi lett.
Volt citromsárga, türkizkék (aminek a színét nem adja vissza a fotó), gyönyörű mályva és fehér.


Próbáltam harmonizáló, vagy teljesen elütő színű fonalakat választani. És egész jól sikerült.
Erről ismertem meg, hogy végülis melyik kié. :) a végén már kívülről tudtam őket. És a kis kosárkákat is...


A varrott nyuszik ilyenek lettek:








A két utolsó nyuszi nem ugyanolyanok. Az egyiken fehér szalag van, és fehér a szeme. A másikon pedig halványrózsaszín szalag van, és ugyanolyan a szeme is.
A többi szerintem egész jól látszik.

Akinek kéne a sablon, az nyugodtan írjon, elküldöm szívesen. :D

Húsvét

És akkor a legutóbbi ünnepünk... Nem tudom, ki hogy van vele, de nagyon sokat ettünk. :)
Mindenkinél ennyi kaja volt??


Na de térjünk a lényegre, mert ugye az a nyúl hoz is valamit?! Illetve az enyém ez esetben adott.
Az egyik kreativ oldalon találtam pár ötletet, plusz volt egy-kettő saját is.
Ezért alakult úgy, hogy 4 féle ajándék készült, 8 példányban.


Az első a nyuszis kosár, ami eredetileg nem így nézett ki, de gondolva arra, hogy mennyi mindent fog rejteni, kiszélesítettem.
Utoljára szerintem középiskola elején festettem vízfestékkel. De nagyon jó volt újra! Tény, hogy egy egész napomba került a 8 nyuszi elölről és hátulról, de szerintem nagyon megérte.


És akkor a nyuszik elölről:    :)




















A nyuszik hátulról:  
                                                           
És készen, kosárként, megtöltve:

                                                                A többi meglepiről a következőkben.....

2011. május 2., hétfő

Bagel-kéim :)

Nagyon régóta kutattam Bagel receptek után. De valahogy egyik sem nyert nálam.
Aztán megtaláltam a tökéleteset. Persze pár dolog változott, dá már nem tudom mi, mert már eleve úgy írtam le :)


Íme a végeredmény:



És akkor a recept:


-50 dkg liszt
- 2,5 dkg élesztő (friss)
- 3 evőkanál cukor
- 2,5 dl tej
- 8 dkg vaj
- 2 tojás
- 1 teáskanál só


A főzéshez:
- 1-2 liter víz
- 1 evőkanál cukor
- 1 teáskanál só


A szóráshoz pedig tetszőlegesen szinte bármi 
(sózatlan napraforgó, -tökmag -- így kevesebb cukor kell a vízbe, 
vagy, ahogy én csináltam, fahéjas cukor, vaníliáscukor, mazsi)


A tejet a vajjal felmelegítjük, kicsit visszahűtjük, hogy ne legyen forró.
Hozzáadunk 1 evőkanál cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt.
Majd 10 percig kelni hagyjuk. Ennyi tejben nem fog teljesen felfutni, de tökéletes lesz, mindegy mennyire jön föl.
A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a maradék (2 evőkanál) cukrot, 
1 egész tojást és 1 fehérjét.
A sárgáját félre tesszük a kenéshez.


A felfutott élesztős tejet a liszthez adjuk, és jól bedagasztjuk a tésztát.  Nekem kellett még hozzá egy kevés liszt. De mindenki látni fogja, mikor megfelelő állagú a tészta.


Amikor összeállt a tészta (ez nem kemény tészta, fényes, puhának kell lennie),
letakarjuk, és 1 órát hagyjuk kelni.
Ezután lisztezett felületen 2+2,5 cm vastagra nyújtjuk és kiszaggatjuk a Bagel-eket.
Én egy kisebb üveg poharat használtam, a közepét pedig alma csumázóval szúrtam ki. De ez egy szabd műfaj, és mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy hogy csinálja.


Miútán kiszaggattuk, további 20-30 percig kelesztjük.


Közben kibélelünk egy tepsit sütőpapírral, és a kelesztés vége felé felrakjuk forrni a vizet.


Mindkét oldalát 30-30 másodpercig főzzük, folyamatos forrásban. Lecsepegtetjük, és egymás mellé tesszük a tepsin.
Megkenjük a sárgájával, és megszórjuk a tetejét a választott "feltéttel".


170 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük.


Nekem kimondott célom volt, hogy eper lekvárral és tejszínnel kínálom. Valahol így olvastam, és el kell mondanom, hogy elég jó ötletnek bizonyult :)
Mindenkinek nagyon ajánlom!! Frissen leelőzhetetlen...

Anya tortája

Április közepén volt anyukám szülinapja. A száma titok :)

De az alkotásom publikus!

Mivel nem volt konkrét elképzelés, elkezdtem keresgélni, és megtaláltam a tökéletes szülinapi tortát!
Amihez az enyém igen hasonlított.
Egy momentum nem stimmelt csak, de családi körökben ez is elfogadott...
Sajna egy kicsit híg lett a krém, ezért, amint kiborítottam az edényből, elkezdett szétcsúszni.


De mi gyorsabbak voltunk :D
És mondhatom, az ízéből nem vesztett az állaga miatt.

A recept a következő (némi változtatással):

Piskóta: 

- 4 tojás sárgája
- 25 dkg cukor
- 15 dkg liszt
- fél csomag sütőpor
- 8 evőkanál víz
- 4 tojás fehérje habnak

Ebből a piskótából bármilyen lekvárral megkenve, piskótatekercset készítek.
Kb. 8 mm-es szeletekre vágom fel.

 Krém (saját elképzelés szerint):

- 5,5 dl tej
- 1 csomag vaníliapuding
- 15 dkg kristálycukor
- 1 csomag vaníliáscukor
- 500 ml Hulala tejkészítmény
- 250 g túró

- tetszés szerint gyümölcs (én epret, konzerv ananászt és sárgabarackot tettem bele)

Fóliával kibélelünk egy tálat és szorosan egymás mellé téve kibéleljük a tálat. Az oldalát is végig rakjuk.
De hagyjunk a tetejére is!

A krémhez 4 dl tejben, cukorral felfőzzük a pudingot.
Felverjük a Hulalát habnak. Ha kihűlt a puding, hozzákeverjük a habot.
Én itt kevertem bele a negyed kiló túrót.

Beleöntjük a krémet a tálba, rétegezve a gyümölccsel, majd betakarjuk a maradék piskótatekerccsel.

2-3 órára hűtőbe tesszük. Tálalás előtt tálra borítjuk, és szeletelhető.

És akkor a bizonyítékok:         :)


2011. január 23., vasárnap

Tészta



Egyik este éhes voltam, de nem akartam vacsira is szendvicset enni.
Ezért a pizza maradék alkotóelemeiből ezt alkottam:




Gézu tortája






A tesókám 20 éves lett.
Ebből az apropóból gondoltam odateszem magam, mert azért mégis csak a második X.
Egy egész délelőttön keresztül kutattam a megfelelő torta recept után. Akármit mégsem süthetek neki :)
Három döntős maradt a végére, a hozzávalók döntöttek.
A győztes egy Tiramisu torta lett.
Ismét volt segítségem, az én drága AniQ-m személyében, aki leginkább a kóstolások nagymestere, de jól jött a művészi beállítottsága is.

A recept (egy blogspot-os oldalon találtam):
4 tojás
30 dkg cukor
csipetnyi só
2 zacskó vaníliás cukor
10 dkg liszt
5 dkg étkezési keményítő (én kihagytam, mert nem szeretem)
1 teáskanál sütőpor
50 dkg meggy (ízlés szerint, én nem mértem meg, mennyit raktam bele)
75 dkg félzsíros túró (én csak 50 dkg-t tettem bele)
75 dkg mascarpone (nem sózott krémsajt)
4 evőkanál frissen facsart citrom leve
5 evőkanál mandulalikőr (én mandula aromát használtam)
30 db babapiskóta
2 evőkanál kakaópor
sütőpapír

A tojások fehérjét kemény habbá verjük. Közben beleszórunk 12-13 dkg cukrot, 1 zacskó vaníliáscukrot és a sót.
Beledolgozzuk a tojássárgákat, majd apránként rászitáljuk a sütőporral elvegyített lisztet (a lisztbe kéne tenni a keményítőt is).
Sütőpapírral kibélelt 26 cm-es, kapcsos tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben, 175 fokon kb. 25 percig sütjük.
A karima eltávolítása után a formában, rácsra téve hűlni hagyjuk.
A kimagozott meggyet lecsöpögtetjük.
A túrót, a mascarpone-val, a citromlével, a maradék cukorral, és vaníliás cukorral simára keverjük.
A piskótát a formából kivesszük, és keresztben félbe vágjuk.
Én a félbe vágott piskóták belsejét mekentem kávéval, amibe mandula aromát, és sütőrumot tettem.
A krém felét ráhalmozom a piskótára, elegyengetem. A szélére félbe vágott, kávéba áztatott babapiskótát rakosgattam, és a közepére meggyet halmoztam.
Erre jött a krém másik fele(egy keveset hagyjunk, a torta tetejére), majd a piskóta teteje.
Nagyon vékonyan rákentem a maradék krémet, és elkezdtem díszíteni.
A torta oldalára ferdén babapiskótákat "ragasztottam". Ez volt a keret :)
A tetejét körbe raktam kávéba áztatott babapiskótával, majd megszórtam kakaóporral (nem cukrozottal). Én sütőpapírból kivágtam egy mosolygós arcot, és azt szórta körbe kakaóval, a haja pedig meggyből volt.
Mielőtt odaadtam volna neki, egy órát hűtőben volt.

Óriási sikert aratott, és nagyon finom lett. Nem lehetett túl nagy szeletet enni belőle. :)


Pizza

Az én drága párom imádja a pizzámat. Ezért időről időre csinálok neki.
Mert én meg Őt szeretem :)
Ez fullosabb lett, mint terveztem. A végén elég sok minden rákerült:

paradicsomos alap,
sonka,
bacon,

oliva,
pepperoni,
kukorica,
póréhagyma,

füstölt sajt
és trappista.








Fotóztam a sütőbe kerülés előtt,
és akkor is, amikor kivettem :)
Plusz felvágás után, evés előtt.... :)